2016. június 30., csütörtök

Trónok harca hatodik évad elemzéske

Véget ért az idei Trónok harca évad, és csak kapkodtam a fejem, hogy mégis mi történt, meg mi is van. Pedig voltak ennek az évadnak gyengébb részei, és voltak olyan jelek amik bőven arra utaltak, hogy óvatosan kell eljárnunk. Egyrészről most már nagyon kevés maradt George Martin írásából, amit fel lehetett használni. Az előző évad során minden fontosabb puskaport ellőttek, szóval ide tényleg csak ilyen apróságok maradtak. És ha már az a bizonyos ötödik évad, akkor meg kell vallanom, hogy nálam az egy kicsit mélypont volt. Oké, szóval eléggé untam. Vissza is kerestem az előző évados írásomat, és nem meglepő módon ilyet találtam: "Mindenki olyan kibaszott lassan csinál mindent, hogy az egyszerűen fárasztó. Ezzel persze a legnagyobb probléma is az, hogy a "fordulatok" hiába jók, nem hatják meg az embert. Az, hogy Stannis meghalt nem érdekelt. Hogy Cersei meztelenül parádézott: kicsit zavart, de nem érdekelt. Hogy Daenerys-t körbelovagolták, nem is értettem!"
Szóval az előjelek nem voltak túl biztatóak, de azért mégis vártam a hatodik évadot. Naná hogy vártam, hiszen minden hibája ellenére ez egy kibaszottul jó sorozat, nagyon jó karakterekkel, szövegekkel, látvánnyal és hangulattal! 



Hogy belevágjam magam a közepébe, és ne akarjam agyonhúzni ezt az írást, én a hatodik évad elején olyan "hát oké" fejjel ültem. Éreztem hogy valami van a háttérben amit nem értek meg, és ez egészen 3-4 részen keresztül elkísért. Persze láttam és értettem, hogy történnek az események, csak valami megváltozott és zavart, hogy nem tudtam micsoda. Aztán persze rájöttem, hogy a készítők elkezdték nagyon durván behozni az eseményeket, mindenkit a helyére akartak állítani, ezért meg-megbicsaklott az események tempója. Amikor erre rájöttem, akkor már nem zavart a dolog. És az a vicces, hogy pont amikor kezdtem megszokni a tempót, amikor kezdtem ráérezni az ízére, akkor eljutottunk a teljes mélyponthoz a 6-7-8 részekhez. 
Mi a jó büdös franc volt ez? 
A hatodik résznél is már felvontam a szememet, hogy hát oké, itt nem történt semmi, de biztos kellett egy töltelék rész. Szóval azt nekem senki ne akarja beadni, hogy a dagadt gyerek meg a csaja meglátogatják a szülőket, meg Arya eldönti, hogy nem öl meg valakit, szóval hogy ezek olyan nagy események. Vagy fordulatok. Vagy akármik. Aztán a hetedik rész szintén ilyen nyögvenyelős akármi volt, nagy nehezen eltelt, és itt kezdtem baromira aggódni, hogy mégis hová tart néhány esemény. Például Arya szála. 



Nos nem sokat kellett várnom arra, hogy kiderüljön: SEHOVÁ. Így van a nyolcadik részben kiderült hogy Arya csak azért vergődött, hogy engem idegesítsen, a Hound nem tudja mit akar, meg úgy abszolút minek kellettek ezek a töltelék részek? Meg volt szabva, hogy az utolsó két részig nem történhet semmi? Vagy csak így akartak feszültséget építeni? Mert ha ez volt a cél akkor "taps-taps". 

Az hogy a kilencedik rész egy kibaszott film és sorozattörténelmi 50+ perc volt
az engem baromira meglepett. Oké tudtam hogy lesz csata és kik csapnak össze, meg izé, de erre nem számítottam. Először a bemelegítés a sárkányokkal meg a hajókkal, elég keményre sikerült. Na de a két fattyú csatája olyan szinten volt megtöltve izgalommal és adrenalinnal, meg érzelemmel hogy az elképesztő! Jon vágatlan vagdalkozása odabaszott a földhöz és nem bírtam levenni róla a szemem. Ha csak rágondolok már alig kapok levegőt, annyira eseménydús és látványosra sikerült. A végső csata Ramsay és Jon között pedig minden képzeletemet felülmúlta. Nem voltak piruettek, nem voltak csicsás kardforgatások, hanem valódi érzelem teli, bűnös harc. Áh, imádtam! 



Az utolsó rész pedig nem tartogatott ám meglepetést. Áh! Alig! Végülis csak egy tollvonással írtak ki mindenféle karaktert, olyanokat is, akiről meg voltam győződve hogy a végéig kitartanak. Csak elindult egy kurva nagy flotta, megjött a tél, és végre mindenki a helyére került, mindenkinek megvan a célja és elindulhat a végső hatalmas leszámolás a trónokért és a túlélésért. 
És én nagyon szerettem a korábbi évadokat, de egy valami látszik ezen az utolsó két részen. Az alkotók végre elengedték Martin könyvét, már ott is, és azóta meg főleg rájuk van bízva a tempó és a mondanivaló. És ez kurva jól áll a sorozatnak! Alig várom, hogy mi lesz! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése