Van-e igazság?

Reggel a rádióban arról beszéltek, hogy létezik-e olyasmi, hogy karma, vagy inkább Isteni igazságszolgáltatás. Ha teszek valami rosszat, akkor velem is rossz dolog fog történni? Van-e ilyen, vagy mindenki saját sorsát igazgatja? Van igazság?

Nincs.

Igazából itt abba is hagyhatnám ezt a bejegyzést.

Ugye vannak azok a szólások-mondások amik arra utalnak, hogy aki jót tesz, azt jó dolog éri. Meg aki rosszat, azt rossz dolgok. Ott van például az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”, ami egyértelműen arra utal, hogy bizony azt kapod, amit adsz. És igazak is ezek a mondások, gondoljunk csak a „ki korán kell”-re, a „kicsi a borsra”, vagy az „éhes disznóra”. Hiszen ki ne töltené el hasznosan a napját, ha már egyszer felkelt hajnalban, ki ne könnyezne meg egy borsszemet, na és ki ne akarna egy rakat makkot a szájába?

A helyzet az, hogy nem hiszek. Ezt már korábban kifejtettem a blogomon, én nem hinném, hogy lenne Isten, vagy bármilyen felsőbb hatalom, ami irányítja az életem. Én a saját életemet próbálom a megfelelő útra kormányozni, amiket akadályok nehezítenek. Legyenek azok családtagok, barátok, rokonok, munkahely, vagy akármi más a világon. Szóval ha én irányítok (és mások csak akadályoznak), akkor mi, vagy ki adna nekem olyan dolgokat az életben, amiket én adok? Ha Isten nincs ugye.

Az élet?

Közelítsük meg máshonnan. Ha én mondjuk egy napig minden tőlem telhetőt megteszek, a környezetemben mindenkinek segítek, akkor ezt visszakapom valamilyen formában? Nekem is segíteni fognak? Mert eddig rohadtul nem tűnt fel. Az én alapelvem ebben a témában az, hogy: Igazság nincs, de az élet megkeményít. Ha már olyan kemény leszel, hogy nem tud semmi és senki megtörni, akkor elmondhatod: Igen kaptam valamit az élettől, méghozzá egy leckét. Egy leckét arról, hogy kiben bízhatsz meg, mit tehetsz büntetlenül és kin gázolhatsz át következmények nélkül.