Ennyi és ne tovább! Blade and soul midtáv írás

Nagyjából annyira vártam a Blade and Soul nyugati megjelenését mint egyesek a messiást. Alig vártam, hogy rohangálhassak a világban, tök jó mozdulatokkal dobáljam a szörnyeket a levegőbe és csapdossam a földhöz őket. Aztán csak vártam, és vártam és vártam. Eltelt jó pár év, de most végre megjelent és rohadtul nem érdekelt már. Egy az, hogy túlságosan is feltornáztam az elvárásaimat, a másik hogy annyira belesüppedtem a GW2-be, hogy egyáltalán nem hiányzott más. Így elkésve bár, de felraktam a játékot a gépemre, aztán most meg már rá se bírok nézni.
Pedig ha van valami ami tényleg jó a BnS-ben, akkor az a látvány. A ruhák nagyon jól néznek ki, minden fajon máshogy állnak, talán kicsit túltolták a szexorientáltságot, de erről majd később. A ruhák mellett nagyon szépek amúgy a karakterek kidolgozása, maga a környezet is egészen pompás, tényleg nagyon kevés dologba lehet belekötni látvány terén.

Vannak nagyon kemény rucik!

A környezet persze megalapozza a hangulatot, amire rásegít a remek zene és hanghatás is, minden skillnek jól eltalált hangja lett. A muzsikák amik felcsendülnek magukban is megállják a helyüket, az egész nagyon szépen kiegészíti  környezetet. A hangulat éppen ezért nagyon el van találva, kicsit meseszerű, kicsit komoly, de mindvégig elképesztően kidolgozott.
Aztán persze jönnek a problémák. Ahogyan halad előre az ember a történésekkel kiderül, hogy a sztorinak semmi értelme. Ennek persze önmagában nem lenne akkora jelentősége, ha ez nem egy sztori központú játék lenne. Hiszen itt a mi karakterünk a hős! Nekünk kell megmentenünk a világot, hogy zászlónk alatt egyesüljön minden ember! Ehhez képest hatalmas kavarások és katyvaszok övezik a történetet, sokszor teljesen követhetetlen.
A sztori megléte, vagy hiánya, igazából csak azért még kellemetlenebb, mert az egész játék erre épít. Bár ez így nincs kimondva, meg annyira nagyon lekorlátozva, de egy folyosón haladunk egész idő alatt. Van egy fix bejáratott útvonal, amin végig kell mennünk, mert ezen az ösvényen kapunk küldetéseket, mellékküldetéseket, meg itt találkozunk minden fontosabb NPC-vel.

A játék főellensége 

Ez az alagút játékmenet nem is annyira zavaró, amíg az ember nem gondol bele, hogy most igazából mi is van? Elküld a játék A pontból B-be, és közben teledobálja azt mindenféle hülye küldetéssel. És igen, ezek a tipikus hülye feladatok, mint az ölj meg 10-et, szedj 8 virágot és öntözz meg minden útba eső szobrot a szomszéd falu boszorkányának a vizeletével.
A harcrendszer is olyan meh. Jól néz ki, meg elég dinamikus tud lenni, de ennél azért már láttam jobbat is. A Vindictusban pl. olyan folyamatosan lehetett már kis szinten harcolni, ami igazán lenyűgöző volt. A C9-et meg már nem is említem meg akkor.
A legfőbb bajom az, hogy ez semmiben nem tér el a 10-15 évvel ezelőtti mmo felhozataltól, talán csak annyiban, hogy szép a látvány, egész érdekes a harcrendszer és lehet repülni. Mármint glide-olni, ami amúgy eléggé borzalmas, hiszen a fizika törvényszerűsége ebben a játékban nem létezik. Ó de nem ám!
Itt kérem a szikláknak, a házaknak, meg bármilyen tereptárgynak nem ott van a vége ahol azt a játék mutatja, hanem sokkal kijjebb. Ezért nem lehet bizonyos akadályokat átugrani. Ez különösen zavaró olyan esetekben, amikor a játék rákényszerít arra, hogy ugrálj és repkedj. Mert megy, persze, működik. Csak nem úgy ahogyan kellene. Aztán ne feledkezzünk meg az ugráló mell technológiáról se, amit itt tökéletesre fejlesztettek. Érted, ha beszélsz egy NPC-vel, aki az egyik pillanatban még jobbra néz, majd megfordul és balra tekint, akkor olyat ugranak a mellei, hogy majdnem leverik a fejét. És mindennel ez van. Lötyögnek a mellek meg szállnak össze-vissza a ruhák. Ezek sajnos mind csak kidobnak a játékból, amiből amúgy is marha egyszerű kiábrándulni.

"Repülj tovább, de nélkülem!"

Én most 36-37 között járok, és nincs ami továbbvinne. Nem érzem, hogy bármi is változna mostantól. Érdekesebb lesz a sztori? Megváltoznak végre az ellenfelek? Tart valamerre ez az egész? Nem hiszem.