Írtam egy regényt. És most?

Megírtam életem első regényét, amit eléggé sokáig érleltem, mielőtt kiadtam volna a kezem közül. Nagyjából úgy indult az egész, hogy megálmodtam egy alap történetet. Ezt nem volt túl nehéz kitalálni, tényleg csak egy nagyon egyszerű keretet kell elképzelni, mint mondjuk az Avangers filmnél, hogy a hősök leverik Lokit. Ezután elkezdtem ehhez a kerethez hozzárendelni egy nagyjábóli történetet és szereplőket. Ez már nehezebb feladat volt, hiszen sok múlik magán a regénynek az ütemén, azon, hogyan tudunk azonosulni a karakterekkel, meg egyébként is az egésznek lüktetnie kell. Miután mindez megvolt elkezdtem kidolgozni minden helyszínt, méterre pontosan megadtam mindennek a helyét, a méretét, majd rajzoltam egy idősíkot, amin jól látható, hogy mikor mi történik. Megalkottam az "univerzum" hátterét és mindenki köré kerekítettem némi információt. Na mindezzel elment nagyjából fél év.
Ezekután megírtam a regényt még másik fél év alatt, és most ott tart a dolog, hogy kész. Már egy fél éve. És nem tudom mi a faszt kezdjek vele.
Sokat gondolkoztam egy időben azon, hogy a visszajelzések alapján döntök a sorsáról. Felkeresek vele kiadót, vagy elégetem, vagy nem is tudom... de igazából a kiküldött példányokra két visszajelzés érkezett. Nekik köszönöm, kedves, hogy elolvasták és elmondták a véleményüket, de igazság szerint ez nem egy nagy szám, erre nem lehet alapozni magabiztosan.
Ehhh...
Egyelőre úgy áll a helyzet, hogy sehogy sem áll. Mint az életem. Talán ezzel nincs is akkora gond, hiszen egyelőre csak pihen és ennyi. A nagyobb mértékű problémám mindezzel az egésszel az, hogy leálltam az írással. Amióta megvan a regény, azóta hiába állok neki bárminek, egyszerűen bukásra van ítélve. Korábban is nagy nehézségek árán szenvedtem ki magamból 1-1 értékelhető novellát (értékelhetetlenből többet), de ez mostanra teljesen a nulla felé konvergál. Két regénynek is nekiálltam, de egyikből se lett semmi, ami nem is baj, mert mindkettő hülyeség volt. Nagy nehezen összeszenvedtem egy rövid film forgatókönyvét, ami szerintem egész jó, de nem annyira jó, hogy kikérjem mások véleményét erről, főleg nem annyira, hogy nekiálljak foglalkozni vele (leforgatni vagy ilyesmi).
Ja hát meg persze, amúgy is leszarom... :)