2014. augusztus 14., csütörtök

Jó reggelt, köszönöm, viszlát!

Miért van az, hogy elkezdenek kikopni alapszavak a beszédből?
Ma is amikor mentem a Spar melletti pici kis külön részükre péksütit venni, akkor egy dagadt nő bármiféle köszönés nélkül az eladótól követelt (nem kért) egy üdítőt, valamint egy péksütit. Az más kérdés, hogy ilyen kibaszott nagy hájjal inkább zöldséget kellett volna legelnie. A lényeg, hogy mielőtt távozott még felháborodottan megkérdezte az eladótól, hogy miért csak ilyen kevés cucc van kirakva? Majd mikor megkapta a válaszát egy szó nélkül távozott.
Másik eset.
Hetekkel ezelőtt olvastam a Metro újságban, hogy egy csávó fel volt háborodva azon, hogy a pincértől kérnie kell dolgot az étteremben, különben grimaszol neki a felszolgáló. Kérdem én: annyi bonyolult egy kéremet beilleszteni a mondandódba?
Mint már korábban írtam úgy érzem, hogy egyre ostobábbak az emberek. Az még egy dolog, hogy nem veszik észre magukat, meg faszságokat csinálnak, de ezt legalább olyan alap dolgokkal tegyék, amit meg lehet követelni tőlük. Az, hogy ha hozzászólok valakihez, akkor előtte köszönök neki, vagy ha valamit szeretnék kérni, akkor azt mondom, hogy "kérek". Nem nehéz, ugye?
Az a vicces, hogy ezekután még úgy adják elő a sztorit, hogy ők az áldozatok, velük volt bunkó az eladó, amiért az grimaszolt nekik, vagy rosszabb esetben felszólította, hogy legalább köszönjön. És az ismerős igazat ad neki, mert nem akarja megsérteni. Vagy az is agyhalott...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése