Tudjátok vannak azok a zenék, amiket ha meghallotok, akkor
egyből az égnek áll a kezeteken a szőr. Jobb esetben mindez odáig fajul, hogy
elindul egy enyhe bizsergés az ujjaitokból, végigkúszik a kezeteken és valahol
a fejed tetején ér véget.
A zene, legyen az bármilyen stílusú, megmozgatja az embert.
Vannak azok a dallamok, amik ha megszólalnak, akkor boldogság, harag, őrület,
vagy felfrissülés lesz rajtunk úrrá. Engem legjobban a klasszikus hangszereknek
(hegedű, gitár, zongora, fúvósok) felszólalása mozgat meg leginkább. Az alábbi
listából láthatjátok, hogy miket miért szeretek, és mik azok a zenék, amik
teljesen a hatalmukba tudnak keríteni.
- A klasszikus új köntösben
Erre a legjobb példa a Star Wars 7-nek a trailer alatti zenéje.
Ez szerencsére nem csak engem mozgatott meg, hanem nagyon sok rajongót is, akik
között voltak olyanok, akik nagyon szép munkával összevágták az előzetes alatt
hallható muzsikát. Ha belegondoltok, akkor nem sok hangszert használnak John
Williamsék. A minimális zongora kezdés, aztán a dobok megszólalása, végül a
vonósok becsatlakozása teljesen elvarázsol.
- Bármi ami Hans Zimmer
Hans Zimmer a modern kór egyik legnagyobb zeneszerzője.
Nagyon sok filmnek (Oroszlánkirály, Gladiátor, Interstellar) és játéknak (CoD:
Modern Warfare 2, Crysis 2) az OST-jét köszönhetjük neki. A nagy öregnek
elképesztően jó stílusa van, nagyjából bármit tesz le az asztalra, az
zseniális. Az általam választott Intelstellar szám azért tetszik különösen,
mert az orgona egyszerűen átrepít egy másik univerzumba, egy fekete kockán
keresztül.
- Csak úgy kiráz, méghozzá magyarul
Nem kell messzire mennünk, ha azt akarjuk, hogy valami
hasson ránk, csak kellőképpen kell kutakodni. A Leander Rising zenekarra már az
elején ráakadtam, amikor még Köteles Leander egyedül nyomta a világgal szemben.
Azóta sok év eltelt, a zenekar is feloszlott, de amit maguk után hagytak, arról
muszáj beszélni. Már az első lemezükön is ott volt a Szomorú vasárnap című
szám, amit azt hittem nem lehet überelni bizsergetés szempontjából. A második
lemezen viszont helyet foglalt a 27 év, ami egyszerre szép, szomorú és megrázó.
Imádom. A szám közepén felhangzó hegedű szólótól teljesen kiráz a hideg, ahogy
utána Leander belekezd a dühös és szomorú éneklésbe az teljesen letaglózó.
- Amikor őrülten jó a zene
A tavalyi év egyik legnagyobb mozis sikere nálam a Mad Max:
Fury Road volt. Lenyűgöző látvány, hangulat, karakterek és ami fontos a mi
szempontunkból: zene! A korábbiakkal ellentétben itt nem dominál a hegedű, meg
a zongora, nincsenek klasszikus hangszerek. Itt őrült rohanás van, dobokkal,
gitárokkal és néha egy-egy fúvós hangszerrel. Akárhányszor hallom az itt
található zenét, mindig a hideg futkos a hátamon, és persze libabőrös lesz a
kezem. Meg fel is tölt energiával!
- Csak egy játék…
Manapság valamiért mindenki azt hiszi, hogy az olyan „apróságok”,
mint a történet, vagy a zene nem számít a játékoknál. Éppen ezért sok kiadó nem
is törődik az igazi minőséggel, csak a látványra és a tartalomra gyúrnak rá,
még ha utóbbi ki is merül abban, hogy bogyókat gyűjtünk. Persze még most is
bele lehet botlani elképesztő zenékbe, amiket szívesen hallgat meg az ember
akár évekkel később is. Nálam az egyik ilyen, ami nem mellesleg mindig
felhergeli a kezeimen található szőrszálakat, az Aion: Tower of Eternity OST
albumán található. Hallgassátok meg, szerintem megéri.
- Plusz egy: amikor látnod is kell mellé
A fentebb található zenék szerintem bármikor
meghallgathatóak, nem igénylik magát a videót, vagy filmrészletet, esetleg a
játékot, ahhoz hogy élvezni lehessen. Ha egy zeneszerető embernek megmutatod az
Interstellar zenéjét, úgy hogy nem látta a filmet, akkor is ugyanúgy fogja
élvezni, mintha rajongó lenne. Viszont nem szabad elmenni az olyan alkotások
mellett, amik egyszerűen igénylik a látványt, és ettől lesznek csodálatosak,
ettől lesz igazán hidegrázásunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése