"Nemrégiben nagy port kavart az interneten az a videó, amelyen egy, a gazdájától elrabolt nyúl kínzásának képsorai látható" - ezzel a varázslatos hírrel találkoztam reggel a monitorom előtt. Már maga a tény is döbbenetes, hogy egyáltalán léteznek ilyen emberek.
Mielőtt belemennék abba, hogy mit tennék azokkal az "izékkel", akik verik a házi kedvenceket, bezárják azokat a melegbe, vagy bármilyen módon ártanak nekik, néhány szó rólam. Számomra nem okoz problémát megenni a húst. Nem jelent problémát elkészíteni, vagy hozzányúlni és az a helyzet, hogy nem tudok síró szemmel gondolni egy malacra, úgy hogy szegény meg fog halni, csak azért, hogy én jól lakjak. Úgy általában az ételre szánt állatok "sorsa" nem érdekel.
Ez persze így nem igaz.
Nem szívesen néznék meg egy malacot, ahogyan levágják a lábát, és hagyják, hogy úgy próbáljon még futni. Meg hasonlók. Azonban ha egy csirkét levágnak és megesznek az teljesen oké.
A felesleges brutalitást teljesen elítélem. Legyen szó itt bármilyen állatról, vagy élőlényről.
Aki állatokat kínoz, az nagy valószínűséggel elmebeteg -áll a cikkben. Én a nagy valószínűséggel részt kivenném. Az elmebeteg. FACT!
Hogy süllyedhet egy ember olyan mélységekbe, hogy akaratát és erejét egy ártatlan lény ellen fordítsa? Milyen elvetemült elmeállapot kell ahhoz?
És mielőtt valaki azt mondaná, hogy "jó hát a szúnyogot én is leütöm, mégse vagyok elmebeteg"...
Azért érezzük a különbséget. :)
Szerintem sok ember életéhez köthető egy olyan periódus, amikor gyerekként nem tudott mondjuk beilleszkedni. Vagy a családi élete nagyon szar volt. Ilyenkor pedig egy gyerek ott vezeti le az agresszióját, ahol csak tudja. Azonban ezt a szülőnek meg kell fékeznie. Egy szülőnek látnia kellene, hogy mi történik a gyerekével, mert nem hinném, hogy azonkívül, hogy ifjú gyermekünk kis lényeket boncol, nincs más elváltozás rajta. Például, sokkal inkább magába fordul. Kevesebbet beszél.
Nem feltűnő?
Egy apa, vagy anya, ilyenkor még meg tudja fogni a gyereket. Egyszerűen annyi kell, hogy a felesleges erejét valahol máshol vezesse le. Mondjuk nehéz lehet annak a szülőnek, akit igazából nem érdekel gyermeke, vagy csak simán nincs ideje rá.
Persze egy állatot nem csak "direkt" lehet kínozni. A saját nem törődöttségünk és hülyeségünk is lehet egy állat veszte. Az, hogy egy kutyát az autóban hagyunk megsülni, vagy kiláncolunk, arról mi tehetünk, Az, hogy nem figyelünk oda házi kedvencünkre, és utána a körülményekre fogjuk a dolgokat. Még lehetne sorolni...
A helyzet az, hogy sok-sok dolog mellett az állattartást is IQ, vagy még inkább értelmes emberi viselkedés alapján kellene megítélni. Persze a hibbantakat ez sem zárná ki a társadalomból. Azok ellopnák a kertből a kutyát, betörnének egy macskáért, vagy helyben vágnák el a csirke torkát. ITT kemény büntetés kellene azok ellen, akik ilyeneket tesznek! Akkor talán valami változna...
Jaj megint kiborultam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése