Kezdjük az ezer arcú Keanu Reeves-szel és a 47 Ronnin-nal.
A történet szerint vannak szamurájok, akiknek nem megy túl jól az életük. Őket elzavarják a fenébe és így roninok lesznek. Ha ez a megtisztelő cím nem lenne elég, akkor nem térhetnek haza, és nem lehetnek hősiesek.
Kábé 1 óra után eljutunk eddig a pontig. A gond csak az, hogy Keanu nem ronin, nem is lehet az, hiszen nem szamuráj. És sose lesz az. Az érdekes, hogy egészen eddig piszok szép a film látványilag. Olyan hátterek vannak, hogy beszarás. Aztán szépen indul az akció, amiben már nem a háttér az első, hanem a harc. Ami szintén jó.
Ahogyan a film is inkább jó, mint rossz. Olyan közepesen jó. Kicsit kusza, de lehet élvezni. Nem úgy, mint...
A Machete második felvonását, amiben a kuszaságot meghatszorozták az akciót és a hülyeséget megtízszerezték. Előbbivel tudjuk mi a baj, utóbbi meg, nos...
Valakinek tetszik és valakinek nem. Nekem tetszett, voltak elvetemült baromságok benne dögivel. Néha jó nézni olyanokat, ahogyan valakit bedarálnak a belénél fogva, vagy lecsapják a fejét egy karddal.
Meglepően jók voltak a színészek. Igazából tudjuk ezekről az emberekről, hogy el tudnak jól játszani szerepeket, de Mel Gibson, mint hülye rossz fiú! Zseniális volt.
Ja szóval akinek az első rész tetszett, annak kötelező darab.
A Carrie nem volt egyszerű film.
Van egy kislány, akinek az anyja enyhén szólva is bolond. Random dolgokért vagdossa magát, bezárja a gyerekét a szekrénybe és imádkozásra kényszeríti. Ha ez nem lenne elég, akkor próbálja elnyomni, megalázni, meg ilyenek. Csodáljuk, hogy Carrie egy picit zakkant lesz? Ugye, hogy nem?
Ezután láthatjuk milyen problémák történnek Carrie körül és ő hogyan oldja meg ezeket. Nos nem túl felhőtlenül, azt már most elmondom. Eléggé sötét a film hangulata, egy idő után meg kifejezetten nyomasztó tud lenni.
Megtekintés csak sok pop-cornnal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése