2016. február 9., kedd

A magyar zene halála, na meg a DAL 2016

Idén ha nem is tudatosan, de teljes mértékben ignoráltam ezt a műsort. Pedig szeretem követni ezeket a "tehetségkutató" meg hasonló agymenéseket. Lehet, hogy öregszem, vagy csak simán belefásultam ezekbe. Az idei dalválasztó, azaz hogy kit küldjünk az Eurovision 2016-ra elindult és már el is ért valameddig. Én meg elég lusta vagyok ahhoz, hogy meglessen kik jutottak tovább, és kik esélyesek arra, hogy Magyarországot képviseljék (de minek) ezen a csodálatos rendezvényen.
Amúgy van egy különleges oka annak, hogy miért hallgattam/néztem ezeket a műsorokat. Teljesen fel lehet mérni benne, hogy mit akarnak hallani az emberek, mik a tipikus elvárások és mi az amit teljes mértékben ignorálnak. Tavaly és azelőtt is feltűnt, hogy a rock zene, mint olyan teljesen hiányzik a palettáról, és ha elvétve be is kerül 1-1 darab, akkor is nagyon gyorsan lenyakazzák őket (vagy a "zsűri", vagy a közönség).
Szóval, hogy tudjam mi a tuti mostanság, belehallgattam a Top 30 dalba, mert pont belefutottam egy ilyen lejátszási listába a youtube-on. Ezek közül mint korábban említettem gőzöm sincs ki jutott tovább, vagy ki esett ki, vagy csak ennyi zene volt-e egyáltalán. Mindenesetre szorgalmasan végignyomtam a számokat, több-kevesebb sikerrel.
Ami most is feltűnt, hogy a legtöbb szám egyszerűen ugyanolyan. Nem igazán tudok különbséget tenni X és Y előadó között, akik ugyanarról a marhaságról rikácsolnak valamit, nagyjából ugyanazzal a hangsúlyozással és zenei alappal. A meghallgatott 30 szám közül minimum 10-re adtam dislike-ot, mert egyszerűen elviselhetetlenül klisé közhely volt az egész. Ez a legjobban az olyan "kedvenc" előadóknál észrevehető, mint Benji, Kállai Sanders, vagy éppenséggel Tolvai Reny. Oké, bevallom az utóbbi az megmaradt valamennyire, mert a topkomment, miszerint: "ez már szinte üdítően nevetséges :D" teljesen lefedte az álláspontom. Csak én nem tudtam nevetni.
Ja szóval a 30 szám közül nettó 10 ritka szar, 15 meg elmegy. Ezeket békén-hagytam, mert meg lehetett hallgatni, sőt voltak különösen jó pontjai is egyeseknek, de összességében nem emelkedtek ki a zenei mocsárból. Meglepetésként azonban akadt néhány valóban kiemelkedő dal is (pl. Mushu - Uncle Tom, ami az egyetlen rockosabb zene, a Karmapolis és Böbe párosa, vagy a Passed - Friftin című száma, ami az egyik meglepőbb volt). Nekem a topp két kedvencem, amiknek esélyük sincs a győzelemre:

És most térjünk rá arra, hogy mi is a baj a legtöbb magyar zenével, amiben magyarok énekelnek magyarul. A szöveg. Ja, egyszerűen nem tudunk normális szöveget írni, ami meglepő, hiszen minden énekes mögött áll legalább 1 zeneszerző. Ehhez képest olyan kliséket énekelnek meg, ami bántja az ember agyát. Ha mindez nem lenne elég, akkor egyszerűen ezek az emberek nem képesek normálisan rímképet kreálni, sőt ha azt akarják, hogy kijöjjön normálisan egy sor, akkor az adott soron található utolsó hangját csak elnyújták a francba. Mert az úgy oké. Nagyjából így születhetnek olyan agyrémek, mint a (most kitalálok valamit, amivel szemléltetem...)
"Ha lemegyek a boltba a lenyugvó nap fényében
Nem találok csak sárga kanalas krééééééééémeket. "
Ezután remélem érthet miért szeretném, hogy ne valami fos POP zene jusson ki az Eurovizióra, mert bízom benne, hogy akkor elindul valami nagyon apró folyamat, ami ráébreszti ezeket az embereket arra, hogy a magyar emberek is hallgatható, nem klisés zenéket szeretnének maguknak tudni és nem tucat termékeket. Nem Tolvai Reniket (vagy hogy írják a nevét). 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése