Ami félremehet, az félre is megy: Suicide Squad

Mikor kikerült az első videóanyag a filmről nagyon megörültem. Egyrészről mert úgy éreztem, hogy a DC-nél rájöttek a fejesek, hogy az ember szórakozni akarnak és nem szenvedni a moziban. Másrészről odaadták a rendezést annak a David Ayernek, aki engem kilóra megvett a Haraggal. Harmadrészt a beharangozó videó is eszméletlenül látványos, jól összevágott és figyelemfelkeltő lett. És végül pedig reménykedtem, hogy átveszik az Assault on Arkham animációs film alaptörténetét, és akkor már rossz film nem sülhet ki ebből.
Na így legyenek az embernek nagy elvárásai.
Vagyis elvárásai.

Csapatfotó

Azért írok most külön erről a filmről, mert felbaszott. És persze mindenki tudta, hogy szar, mert tele volt az Internet azzal, hogy milyen szar is a film. Viszont ezt a saját szememmel akartam látni,
A történetről elég annyit tudni, hogy összeverbuválnak egy rakás rossz arcú emberkét abból a célból, hogy megmentsenek egy várost. Ezt úgy teszik, hogy apró nanobombákat raknak a nyakukba. Ha valaki ellenszegül, akkor felrobban és viszlát.
És akkor innentől spoileresen. 
Mi a fasz történt itt?! 
Egyrészről mi ez a hülyeség, hogy a csaj akibe belebújt a démon (Enchantress), azt beleszerettetik Rick Flagbe, mert így mindkettő irányítható. What?! És akkor a démon csajnak van egy aszott szíve is bónuszba, amit néha megszurkálnak, mert attól engedelmes. Ja de egy idő után persze elmenekül és már nem is kell neki a szíve, meg hiába szurkálják anélkül is vígan éldegél, sőt létrehozza a testvérét, aki még erősebb mint ő. WTF?!
Olyan szinten félrementek itt a karakterábrázolások, hogy az rettenet. Enchantress nagyjából semmit nem csinál, bár a film végén azért folyamatosan hastáncol (tényleg). Killer Croc egyszerűen rettenet, azon kívül hogy erős semmilyen tulajdonsággal nem rendelkezik, és semmit nem tudunk meg róla. Bumeráng kapitányról ne beszéljünk, mert már a felvetés is röhejes, bár Jai Courtney ezúttal nem olyan szar.

Semmi vicces nem jut az eszembe

Akin én konkrétan kiakadtam az a Joker és némileg Harley Queen. Látszik, hogy ismét nem tudták mivel fogják meg a karaktereket, miért is azok amik. Joker nem attól Joker, hogy valakit lelő azért, mert az nézi a csaját. Nem attól Joker, hogy röhög ha kell, ha nem. A Joker a káoszt szereti, nem gondolkozik racionálisan (vagy túlságosan is), és egyetlen szerelme van: a Batman elleni harc. ÉS KURVÁRA nem ez a csaj! Arról nem is beszélve, hogy szegény Jared Leto-ból egy ripacsot faragtak. Nem volt se rémisztő, se kiszámíthatatlan, egyszerűen csak ripacs. Talán ez a legrosszabb Joker amit valaha láttam...

HAHA! Kurvára szar vagyok!

Amúgy Margot Robbie nagyjából jól hozta a karaktert, bár ő is kiugrott néhányszor a szerepből. Mindegy, menjünk tovább...
A történet felvezetése is rettenetes. Az első fél óra elmegy karakterbemutatásokkal, de ezek túlságosan is hosszúak, és bár helyenként vannak benne jó jelenetek, azért bőven kihagyhattuk volna ezt a részt. Ezután kezdődik a gyors felkészülés, irány az akció zóna, ahol előfordulnak jó jelenetek, de a végkifejlet ismét baromság. Enchantress tánca közben egy kurva nagy fegyvert épít, de az nem készül el, mert megölik, de mégse, mert úgy ölik meg, hogy csak a démon hal meg. Ja meg a tüzes csávó, akivel szintén nem foglalkoznak, az átalakul valami nagy szarrá...
*Sóhaj*
Istenem ez a film annyi hibával van tele, hogy az borzalom. Szar a forgatókönyv, túl sok a zene, szarok a karakterek, a vágás sincs a toppon,  és ami a legszomorúbb, hogy Deadshot karakterén kívül nagyjából semmi pozitív dolog nem jut az eszembe. Ezt kár volt megcsinálni.

DC-WB mi lesz veled?

Az Öngyilkos osztag után felvetődik a kérdés, hogy miként lehetne a DC filmekből még pénzt csinálni. Persze nem azért, mert olyan rettenetesen nyitott volna a Suicie Squad, hiszen minden idők legjobb augusztusi nyitását döntötte meg. A kérdés az, hogy ha folytatódik ez a kritikai utálat, akkor hová fognak eljutni a Warnernél ezekkel a filmekkel.

Megmondom: sehová.

A baj ott kezdődik, hogy láthatóan nem nagyon tudták eldönteni miként is folytassák a Nolan féle Batman trilógiát. Az nem vezetett fel semmit, nem igazán vezetett sehová. Nagyon szépen nyitotta és zárta le a sötét lovag karrierjét, amit meg is érdemelt. Viszont ezt nem lehetett veszni hagyni, így mindenképpen kellett valami, jött is az ötlet az Acélemberrel, avagy adjuk oda Zack barátunknak a rémálom kapujának a kulcsát. A Warner-DC közös együttműködés jegyében persze el lehetett várni, hogy leraknak valami nézhetőt az asztalra, és nem egy tipikus Superman eredet történetet. Kár volt.

Oké de vele mi legyen? 

Nolan sötét lovag filmjeinek abban rejlett az erőssége, hogy piszkosul jól voltak megírva. A karakterek működtek, a párbeszédek zseniálisak, az akciók pedig nagyjából realisztikusak lettek. Mindezen pozitív ismérvek közül a Warner-DC filmalap fejesei megragadták a lényeget: legyen az egész sötét. Mármint komor, elgondolkoztató, ilyenek. Az más kérdés, hogy ezt nem tudták miként kell megcsinálni, de legalább nem bajlódtak a realizmussal (az Zacknek úgy se megy), nem vacakoltak a karakterek megírásával és a párbeszédekkel sem. Kaptunk egy ömlesztett vackot a nyakunkba.

A Man of Steel nem nyitott rosszul, csak a kritikusok nem szerették. Már ekkor lehetett hallani a „kritikusok nem értenek hozzá” visszajelzéseket, de mivel az Acélember nem egy annyira jó film, ebbe még senki nem hergelte bele magát.

A folytatásban az a Batman v Superman érkezett, amire szerintem minden képregény rajongó baromira várt, főleg úgy hogy előtte ment le a Sötét lovag visszatér második felvonása (animációs film), amiben egész okésan megmutatták ezt a harcot. A BvS nem lett bukás, viszont egyáltalán nem hozta a kellő mennyiségű pénzt a kasszákhoz, amit elvártak tőle. 1 milliárdot akartak, lett belőle 800 millió. Nem rossz, nem rossz, de ezzel kicsit többet kerestek mint beleraktak.

7 perc a filmben...

Nem csoda hát, hogy összeültek a fejesek és kitalálták, hogy a következő, már készítési fázisban lévő filmbe bele kell nyúlni.

Csak nem így.

Én még nem láttam a Suicide Squadot, de még a legeltökéltebb DC rajongók is azt mondják, hogy ez nem lett jó. Nem rossz, de egyáltalán nem jó, sőt rosszabb mint a BvS. Utóbbi film pedig a legnagyobb jó indulattal is csak 6/10, szóval ha ennél tényleg rosszabb az SS…

A lényeg, mint kiderült utólag, hogy a Warnernél nem tudják mit csinálnak rosszul és mi legyen a DC filmekkel. Odaadták Zack-nek a rendezést és a beleszólás jogát minden egyes filmbe. Így történhet meg, hogy bár látványilag mindegyik ”erős”, de igazából egyik film se akar mondani semmit. Sőt így történhet meg az is, hogy a Suicide Squadból kivágják a film olyan részeit, amik érnének is valamit, és helyette újraforgatnak. Nem akarom Zack nyakába varrni ezt a dolgot, mert itt nem ő a hibás. Hanem a Warner fejesek, akik csak a pénzt látják, az értelmet nem.

Tovább fokozza még a botrányt, hogy egy belső levél is elszabadult a neten, amiben egy volt alkalmazott mondja el a magáét. Az csak megerősíti a tényt, hogy a Warner nem akar igazából semmit kezdeni ezekkel a filmekkel, csak pénzt akarnak látni belőle, és ha kell akkor mindenkit félrelöknek az útból. Közben pedig olyan filmeknek adnak pénzt, mint a Pán, vagy a Jupiter felemelkedés. Nem könnyít a helyzetükön az se, hogy látszólag kezd lecsillapodni a „Marvel lefizetett mindenkit láz”, sőt az se, hogy ez a belső levél elmondta a Wonder Woman filmtől se lehet sokat várni.

Mi? Te is szar film leszel?!

A tűzoltást pedig olyan hülyeségekkel próbálják megoldani, mint az, hogy Supermannek fekete ruhája lesz a JL filmben. Ez inkább komoly aggodalmakra ad okot, főleg mivel látszólag megint több történetet akarnak egy filmbe gyúrni, és a BvS-nél már láttuk, hogy ez mennyire nem megy nekik.

A Warner két dolgot tehet. Vagy próbálják folytatni az egész univerzum építést, de normális bagázzsal, olyanokkal akik értenek is ahhoz amit csinálnak, vagy hagyják az egészet a fenébe, lenyelik a veszteséget, és eladják a jogokat a Disney-nek. Ők legalább tudnak nézhető filmeket készíteni, és legalább az egész marhaságot egy univerzumba tudják foglalni...

Olimpia vs Labdarugó EB

Mielőtt kezdetét vette volna az olimpia, már feltűntek a trollok. Ismerjük őket, ők azok az arcok, akiknek semmi nem jó, ha igazuk van az a bajuk, ha nincs igazuk akkor meg az. Na ezek a zöld kis förmedvények azzal indították útjára az embereket, hogy nagyon remélik hasonló népünnepély lesz, mint a foci EB alatt. Amit persze senki nem gondolhatott komolyan, hiszen nem ugyanaz a kaliber a kettő. És, hogy miért is nem?

Trollimpia

Az egyik legfontosabb tény, amit mindenképpen bele kell verni mindenki fejébe, hogy a magyar egy foci nemzet, attól függetlenül hogy az elmúlt 40 év alatt semmit nem értünk el ezen a téren. A klubcsapatok rendszeresen kiesnek már augusztusban a kupákból, a válogatott pedig azért jutott ki, mert megemelték a létszámot x csapatra. Ez tény, sajnos ez van. Ettől függetlenül a magyarok többsége mégis a labdarúgást szereti a legjobban, ami nem is csoda, hiszen ez a legegyszerűbb és legnépszerűbb sportág a világon. Most gondoljunk bele, hogy egy labdába mindenki bele tud rúgni, jobb esetben még emberhez is megy a labda, vagy ne adj isten a kapu irányába.

Mivel a foci a legnépszerűbb sportág idehaza, ezért nem véletlen, hogy hatalmas reklámkampányt dobtak össze az EB-re. Nem mellesleg a válogatott se mostanság járt valamilyen világverseny közelében, szóval két legyet üthettek egy csapásra. Reklámozhatták az EB-t, valamint a magyar  csapatot is. Az, hogy ez a kettő összemosódott az csak a válogatottnak köszönhető, akik tényleg remekül játszottak ezalatt a 4 meccs alatt. És valóban sikerült boldoggá és büszkévé tenniük mindenkit, hiszen nem lehajtott fejjel mentek ki a pályára, hanem igen is küzdöttek.

A másik fontos összetevő, amiről beszélni kell az a „előfordulási ráta”. Olimpia és foci EB is négy évente van. A különbség annyi, hogy az olimpiára mindig kijut bizonyos számú magyar, akik közül jó néhányan nagyon is remek teljesítményt tudnak nyújtani. Viszont ne felejtsük el, hogy a labdarúgó csapat utoljára 30+ éve volt kint bármilyen világversenyen, szóval mondhatjuk, hogy ez azért ritkább. És ami ritkább az jobban érdekli az embereket.

Ha most nagyon éles példával akarnék élni, azt mondanám (és igaz is lenne), hogy lassan nem rökönyödünk meg a terrorista akciókon, hiszen egy évben van nyolc darab. Persze szörnyű, és undorító tett, de lassan eljutunk arra a szintre, hogy tudomásul vesszük és olvasunk tovább (persze ebbe most bele lehetne keverni az információ túláradást, meg ilyeneket). Az, hogy felgyújtanak egy sünit, ami még bőven életben volt, az mindenki zsebében kinyitja a bicskát. Egészen egyszerűen azért, mert ez teljesen más impulzus, ilyennel nem találkozik az ember minden nap. Szóval az éles példával élve: az hogy egy magyar nyer az olimpián az tényleg lenyűgöző teljesítmény, és nagyon örülünk neki, de igazából „minden napos”. Az hogy a magyar válogatott nyer egy meccset a foci EB-n, az ritka mint a fehér holló.

És amúgy abban a trolloknak igazuk van, hogy kicsit túltolták az emberek a vigalmakat, de lássuk be, hogy ha már egyszer összegyűlt sok-sok ezer ember örülni, és valóban csak azért, hogy felszabadultak örülhessenek, akkor bocsássuk már meg nekik azt, hogy 4 napot ezzel töltöttek el.  

Lehetne ez is egy lezárás, és milyen szép is lenne! Közben viszont az jutott eszembe, hogy vajon a hőbörgők, akik azzal dobálóznak, hogy miért nincs hatalmas buli az olimpia miatt, azok vajon ismernek mást Hosszú Katinkán kívül? Csak kérdem. 

Mitől férfi a férfi?

Vajon tényleg az tesz valakit jó férfivé, ha sok mindenhez ért? Ha legalább egy sportot ismer behatóan, míg a többivel tisztában van? Ha borostás, vagy szakállas, de legalább bajsza van? Ha kigyúrt, de nem túlságosan? Mik azok az ismérvek, amik egy férfit férfivé tesznek?

Nos több szár órányi intenzív kutakodás után most végül megtudhatja mindenki a választ, amit össze is szedtem kedves olvasóim számára ebbe a remek posztba. És bár a kezdetleges hangvétel lehet, hogy vicces, most komolyan komolyabbra vesszük a figurát.

A férfi ne legyen fiú!

Nagyjából ezzel az egy mondattal össze is lehetne foglalni azt, amit tudnunk kell erről a témáról. A felnövés történet nagyjából ott kezdődik, hogy (jobb esetben) van a fiú életében egy anyuka és apuka. Mindkettőtől elles olyan dolgokat, ami elősegítik a fejlődését, az anyutól az érzékiséget, míg aputól a családfenntartást. Ugye, ahogy halad előre a történet jobban belelát a világba, és a fejlődését inkább az iskolai társak befolyásolják, de ettől függetlenül az otthoni környezet határozza meg a főbb jellemvonásait. Szóval ha a gyerek elkezd drogozni, akkor az nem feltétlenül a csoporttársak hibája, hanem a szülőké is, mivel nem figyeltek oda kellő módon, nem tájékoztatták az ifjút arról, hogy ez milyen körülményekkel járhat.

Ahogyan öregszik a fiú, egyre érettebbé válik (jobb esetben), egyre több dolgot tanul meg a világból és hát kinyílik a megfigyelési határ is. Nem feltétlenül a szülők és a csoporttársak határozzák meg az életét, hanem inkább a munkatársak és a barátok. Ők pedig mind-mind máshonnan érkeztek, és más véleménnyel rendelkeznek. Ez szerintem nagyon fontos, hiszen így sok olyan tulajdonságot magunkra aggathatunk, ami fontos, de szüleink nem tanítottak meg nekünk.

Honnan tudjuk, hogy valaki férfiként viselkedik, és nem fiúként? Onnan, hogy egy fiú még gyerekes tulajdonságokkal rendelkezik. Gyakran bunkó, önző, csak a szórakozásnak él és sűrűn ragadtatja el magát. Mindig csak saját maga számít, mindenki más a környezetében csak azért létezik, hogy neki jobb legyen. Egy igazi férfi ezzel szemben tisztel másokat (!), ha kell akkor önfeláldozó, megbízható és tud magán uralkodni. Persze ezek mellett kellenek, hogy legyenek még fontos tulajdonságai, de ahhoz kell, hogy legyen mellette valaki, méghozzá: egy nő.

A nők teljesen mást várnak el egy férfitól, mint amit mondjuk a társadalom elvár. A nők (nem a picsák) elvileg azt szeretik, ha a társuk megbízható, ha biztonságot tud nyújtani nekik, ha érezteti, hogy bizony mellette rendben van az élet, ám mindezek mellett érzékeny is. Tehát ha kemények vagyunk, de néha szétverjük otthon a lakást, az bőven belefér.

Szóval nem az kell kedves férfitársaim, hogy erősek legyetek fizikailag. Nem az kell, hogy jól nézzetek ki (persze legyetek ápoltak), hanem hogy úgy viselkedjetek, ahogyan egy érett embernek kell, és ne úgy mint egy gyerek. Mondjuk vannak olyan eshetőségek, amikor szabad lazára venni a figurát (bulik pl.), de ne ez alapján legyetek olyanok amilyenek!

Professzor acid out.  

U.I.: Azért nem árt ismerni legalább egy sportot behatóan (foci, forma 1, tenisz), és a többivel nagyjából tisztában lenni, mert fel lehet vágni a haverok előtt, az meg mindig jól esik. És igyál sört! Az mindig jó.