2015. április 6., hétfő

Retro gaming: Dark Messiah

Úúúúú!
2006-ban még teljesen normális volt, hogy kiadtak úgy egy játékot, hogy volt mondanivalója, izgalmas volt és nem kellett hozzá mindenféle hülye dlc-ket megvenni. Eme kitűnő felvezetőnek felel meg a leginkább a Dark Messiah, amely nagyon szépen visszarepített az időbe.
A történet baromi jó, főleg, hogy egy idő után elágazik és bizony választanunk kell kinek az oldalán is folytatjuk a harcot, így akár többször is végigjátszható egy bizonyos ponttól. A végén így aztán megmenthetjük, elpusztíthatjuk vagy éppenséggel magunkévá tehetjük a világot. A döntés a mi kezünkben van, illetve azon, hogy megtaláljuk-e hová kell menni...
A Dark Messian harcrendszere kifogástalan. Fel lehet kapni cuccokat, amit hozzávághatunk az ellenséghez. Lehet nálunk íj, kard, pajzs, tőr, bot, igazából elég nagy a választék. Ezeken kívül varázsolhatunk is, rugdoshatunk, sokszor pedig a kötelet lövő íjunkat kell használni.
A grafikáról a Source engine gondoskodik, ami meg is látszik rajta. Bizonyos részleteiben nem öregedett szépen a játék. Az arcok, a belső területek piszok jól néznek ki még mindig. Persze ne hasonlítsuk egy új generációs game-hez, de szerintem megállja a helyét. Ami viszont egyértelműen ronda és ez a motor gyengesége is, azok a távoli helyek, a látképek. Szerencsére ebből nem sok van, figyeltek az Ubisoftnál arra, hogy inkább barlangokban, városi utcákon mászkáljunk.
A Dark Messiah az a fantasy fps amire mindenkinek szüksége volt annak idején, és szerény meglátásom szerint egy remake, vagy folytatás, vagy csak egy hasonló játék igazi felfrissülés lehetne a piacon. Amit mindenképpen érdemes lenne átvenni az úgy a játék magja, amellé már csak egy új sztori kell és meg is vagyunk.
Alapmű, na!